A munkámról még nem sokat írtam, hisz nem is csináltam semmit.
Holnap kapom a második fizetésem és még mindig nem töröm össze magam érte.
Nem lustaságból, csak hát új projekt és káosz van.
Egyre több a kolléga de én csak szeptember közepén kezdem a tényleges
munkát. Amikor kapok valamit azt megcsinálom, amikor nem, akkor
blogbejegyzést írok, emailekre válaszolok, igyekszem úgy tenni, mintha
dolgom lenne.
Egyszer ha elkezdődik majd a munka, akkor pénzt fogok behajtani, csak
olyan kedvesen a hátralékkal bíró ügyfelektől.
Ha szeretnél velem beszélni, akkor pedig rendelj valamit a nagy
amerikai csomagküldőtől és ne fizesd ki, hívni foglak. :)
Igazából találnék magamnak munkát, ha nagyon szeretnék, mert az
oktatóanyagunk gyakorlatilag használhatatlan. Sokat tudnék rajta
finomítani, de mivel a főnökeim hónapokat dolgoztak rajta, így inkább
nem kritizálom. Nem lenne szép dolog megmondani nekik, hogy alapjaiban
rossz a dolog, mert definíciók nélkül érthetetlen. A mai napig vannak
homályos dolgok.
Viszont van közös reggeli, sok kávézás és közös ebéd.
A dohányosokkal le lehet menni kicsit levegőzni, csak meg kell tartani
az egy lépést, hogy tényleg friss krakkói levegőt szívhassak.
Kicsit olyan, mintha a Hivatali patkányokban találtam volna magam.