Azt mondják akkor tudjuk leginkább megfigyelni az útvonalat amin haladunk ha gyalog vagyunk. Biztos van benne igazság, mert nem egy F1-es pilótáról hallottam hogy verseny előtt előbb gyalog végigjárja a pályát, csak azután merészkedik ki száguldozni. Amióta itt vagyunk Krakkóban gyakorlatilag mi is több kilométert tettünk meg gyalog mint autóval, vagy busszal. Persze a munkábajárás fejenkénti napi 16 kilométerét leszámítva. Tehát gyaloglunk, mert egyszerűen kíváncsiak vagyunk, és gyalogolni jó. Rengeteg érdekes helyet fedeztünk fel így. Találtunk elfeledett világháborús emlékművet, tradicionális pékséget, kifőzdét és helyieknek szánt boltokat, ahol nem a turistákon akarnak meggazdagodni a kedves üzletemberek, hanem a hagyományos vevőkörük tartja őket el generációkon keresztül. Találtunk rengeteg "itt lakott/született/stb... xy" táblát is, egész vicces, hogy a Rynek egyik háza azzal is híressé akar válni, hogy 1790-ben Goethe ott lakott 3 napig... Bár egy másik korban, de nem messze ettől a háztól lakott Balassy Bálint vagy egy évig.
A gyalogtúrák rendszerességének a felfedezésen kívül azért van a kondíciónkra is hatása. A "nézzünk be a városba" program nem feltétlenül indul a buszmenetrend nézegetésével, hanem egyszerűen csak megyünk, nem számít az a 5-6 kilométer a főtérig, hiszen az csak 45 perc! Kazimierz sem gond, további 3-4 kilométer és máris ott vagyunk. Nem gond legyalogolni akár napi 18 kilométert sem, csak a cipő legyen kényelmes. Podgórze egyenlőre kimaradt, jobban mondva csak érintőleg sikerült ott gyalogolni, nekem főleg mert Violával sikerült félreértenünk egymást a hídakkal kapcsolatban és ugye minden híd Podgórzébe vezet, de van belőle jópár. "Íves villamososból"is legalább kettő...
Szóval gyalogolni jó, mindenkinek ajánlom!
