Szinte minden gitáros egyetért abban, hogy van két alapvető gitárgyártó ami meghatározza az elektromos gitárok teljes piacát, ők fektették le az alapokat, a többi vagy másolja, esetleg továbbfejleszi őket, vagy valamilyen más, legtöbbször nem túl sikeres utat választva próbál a piacon maradni. A Gibson és a Fender történelmet írtak, írnak, de milyenek is valójában ezek a hangszerek? Ennek próbáltam meg utánanézni Krakkóban annak apropójából, hogy megint rám tört a "kell egy Gibson" hülyeség.
A gitárteszthez csatlakozott hozzám két barát is. Egy régi, Laci, aki éppen meglátogatott Krakkóban és bármikor le lehet rakni egy jóbb hangszerboltban néhány órára annak ellenére, hogy szinte mindene van ami egy gitárosnak felszerelés szintjén kellhet, de mindíg potenciális vevő, nem lehet tudni alapon. A másik egy új, Janek,helyi barát aki ugyanabban a cipőben jár mint én, hasonló a zenei ízlésünk, hasonló a gitárjátékunk és az elképzelésünk a gitárról, történetesen éppen egy zenekarban játszunk, amiről majd később talán írok egy külön bejegyzést.
Szóval Lacival beszabadultunk az egyik kedvenc krakkói hangszerboltba ( azóta egy másik is ebbe a kategóriába került, mert a tulajjal elég jó lett a kapcsolatom, mindíg tud olyan különleges hangszereket előhozni amiket tényleg érdemes kipróbálni, csak az alkalmazottai egy része nem valami jó eladó... ) , Janek már ott várt, próbálgatta a Gibson egyik új Les Paulját, a Tribute-t, Laci némi nézelődés után elvonult egy SG-vel, én meg a már előző nap kipróbált Midtown-t kezdtem pengetni. Mind a hárman potenciális vevők voltunk... még egy fél óráig. Aztán jöttek az apró hiányosságok, ennyi pénzért nem fér bele a festékhiba, a recsegős poti, a tökéletlen bundozás meg az illúzió teljes lerombolása. A Tribute, a Studio és a Melody Maker igénytelenek voltak, mondjuk a Melody Maker legalább ár érték arányban nem volt egy rossz konstrukció, komolyan elgondolkoztam rajta. A Midtown kóreai gitár benyomását keltette 5000-ért, miközben sokkal jobb kóreaikat lehet kapni ugyanott 4000-ért. Még a 8000 zlotyba kerülő Standard sem volt tökéletes! Azt hiszem most egyikünk sem vesz Gibsont egy darabig... Rá kellett jönnöm megint, hogy a '78-as Greco még mindíg veri ezt a mai Gibson mezőnyt, legalábbis az általam még megfizethetőt.
Janekkel pár nappal később, próba előtt megbeszéltük a tapasztalatokat, majd mondta, hogy van egy eladó japán Tokai Les Paul amit szeretne ha megnéznék vele. Megnéztük, megvette... 2500-ért jobb cuccot kapott mint a 8000-es Gibson... ennyit a legendákról.
