Négy hónapja dolgozunk Krakkóban, kezd egy picit olyan lenni, mintha mindíg is itt éltünk volna. Csak koncerten még nem voltunk, ami Magyarországon azért havonta 3-4 alkalommal megesett velünk. Jó, de mit nézzünk meg? Nem ismerünk itt semmi helyit, legalábbis Viola nem nagyon járatos a helyi zenei életben, hozzáteszem én sem ismerem nagyon a lengyel bandákat névről. Van egy.két klasszikus, Ira, Dzem, SBB amiket érdemes lenne meghallgatni, de valamivel be kellett indítani a koncertre játást és erre tökéletes egy "viszonylag világsztár" zenekar fellépése.
Miért mondom azt hogy "viszonylag világsztár"? Mindenki hallott már legalább egy számot tőlük, írtak James Bond filmhez zenét, volt néhány rádióbarát slágerük, szerepeltek nagy fesztiválokon és amúgy is, műfajukon belül a könnyen emészthetőbbek közé tartoznak, de gyakorlatilag még mindíg hétköznapi emberek, akiket nem követnek fotósok és valószínűleg meg sem gazdagodtak nagyon. Valamiért soha nem tudtam őket hova tenni. Megjelentek a '90-es évek közepén, érdekesek voltak, de valami mégsem stimmelt. Tetszett is meg nem is... Egészen tegnapig. Élőben kell őket megnézni! Rájöttem mi volt a bajom velük. Nem hittem, hogy jók lehetnek élőben, valahogy nem fért bele a sok sampler a valódi hangzáshoz, kutyaütőknek tűntek a gitárosok meg az énekes csaj is valahogy nagyon meg van csinálva a klippekben, aztán kiderült, tudják azt hozni, amit az MTV-n láttam a klippekből.
Persze a profi produkcióhoz hozzátartozik a pontos kezdés és a kiváló hangzás is. A Kwadrat nem egy nagy hely, kisebb mint Pécsen a PEK volt, talán akkora mint a már szintén megszűnt IH, de lehet hogy annál is kisebb. Egy átlagos, uniós pénzből felújított, kihasználatlanul pangó magyarországi kultúrház méreteivel bír, csak persze itt az állami támogatást nem ezekre fordítják ( inkább gazdaságfejlesztésre... ) ezért elég szocreál a benyomás, de milyen legyen egy igazi underground hely? A koncertet majdnem lekéstük, mert pontosan kezdtek, 11-re már otthon is voltunk, nem zúg a fülünk a hangerőtől, pedig elöl álltunk, nem messze a hangfalaktól és érdekes módon mindent hallottunk... a biztonságiak meg udvariasak voltak meg kedvesek... Kicsit sikerült még beszélgetni az egyik gitárossal, nagyon felületes volt az ember, látszott rajta hogy ő ennyi, ezt tudja, ő a Garbage gitárosa, ebben jó, igazi szakbarbár a maga módján, de ez nem baj. Azt kaptuk amit akartunk.
Igazából ez a koncert most nagyon kellett nekünk. Tavaly kihagytuk a Rammstein-t és a Mötörhead-et Pesten, idén a Foo Fighters-t Prágában, viszont látni a Garbage-ot egy kis klubban Krakkóban az minden kihagyott koncertért kárpótolt. Valahogy ez az a közeg, ahol az igazi zene megszólal. Örültem hogy ott lehettem.
Marci
